A templom eredeti tervrajza a pénzhiány miatt soha meg nem épített toronnyal

„Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát.” (Alapító okirat)

A templom azonban útjába került a XX. század egyik leghírhedtebb, legsötétebb személyiségének: Rákosi Mátyásnak. A diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta.

Attól a naptól kezdve a keresztény Magyarország számára ez a templom az újjászületés és a remény jelképe. A templom újjáépülésének ügyét az 56-osoktól kezdve Mindszenty bíboroson és Keglevich atyán át II. János Pál pápán át sokan támogatták. A Váralja Szövetség 2011-ben – a lerombolás 60. évfordulóján – kezdeményezte a templom újjáépítését. A mozgalom petíciójához több mint húszezren csatlakoztak, az egyházvezetés azonban bejelentette, hogy nem ért egyet az újjáépítéssel. A Magyar Patrióták Közössége azt szeretné elérni, hogy a megszentelt és meggyalázott helyen szakrális emlékhely jöjjön létre a templom földbe ásott alapjainak feltárásával.

Ma a templom helyén egy kereszt, egy tábla és egy nagy földkupac van. A kereszt az 1919-es kommün azóta elszállított emlékművének talapzatán áll. A templom alapjai a földbe ásva pihennek, fölöttük méltatlan gépkocsi parkoló terpeszkedik.

A Regnum Marianum-templom a félkész toronnyal

Ezt követően sikerült elérnünk Csete György magyar organikus stílusban alkotó építésszel közösen, hogy egy szakrális emlékhely kialakítása bekerült a kormányzati tervek közé. Ha minden igaz, néhány éven belül megkezdődhet a Regnum Marianum-emlékhely kialakítása.

Az egykori Regnum Marianum-templom és környéke, az altemplom, a Regnum Marianum-kereszt nemzeti emlékhelyünk. Ha a templom újjá nem is épülhet, az emlékezést és az elmélkedést nem fogja kevésbé szolgálni egy méltó emlékhely. Ezért a Magyar Patrióták Közössége a továbbiakban a Regnum Marianum-templom valóban méltó, a hely történelmi és érzelmi súlyát kellőképpen kifejezni képes emlékhely létesítését kezdeményezi. Ennek az emlékhelynek magába kell foglalnia az altemplom feltárását is, hogy a szakrális tér újból megnyílhasson. 2014. november 4-én egyesületünk gyertyagyújtást és megemlékezést szervezett a Regnum-kereszthez annak érdekében, hogy az emlékhely megvalósulhasson.

Megemlékezés 2014-ben

A Regnum Marianum-templom története

A 80 éve épült Regnum Marianum-templom egyike a magyarság legismertebb szimbólumainak: a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton – a Hősök terétől néhány lépésnyire – található templomot Rákosi ideológiai és politikai okokból 60 évvel ezelőtt felrobbantotta. A templom története, szimbolikája azonban ennél lényegesen összetettebb.

A templom építését már a XX. század elején eltervezték, igazi elhatározásra azonban a trianoni traumát követően jutottak a hazafias érzelmű híveket tömörítő s az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség tagjai. A Regnum Marianum-templomot a Tanácsköztársaság bukása iránti hálából építették többek között a nagy püspök, Prohászka Ottokár (1858-1927) kezdeményezésére.

A templom alapkövét 1925-ben rakták le Csernoch János (1852-1927) hercegprímás-bíboros részvételével. A munkálatok a következő évben meg is kezdődtek Kotsis Iván (1889-1980) tervei alapján. Az építész a historizáló Hősök tere környékére egy neoromán, Szent István korát idéző templomot tervezett: az épület egyszerre hasonlított a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikára és az árpád-kori templomokra.

A templom tornyát leszámítva sikeresen megépült közadakozásból, mire 1931. június 14-én Magna Domina Hungarorum, vagyis Magyarok Nagyasszonya néven Serédi Jusztinián (1884-1945) hercegprímás felszentelte.

A templom kisvártatva a magyarság szimbólumává vált: e kettős küldetés, a kommunista diktatúra elleni küzdelem és a magyar keresztény-nemzeti szellem továbbörökítése kiemelte a Regnum Marianumot a templomok sorából. A 20 méter átmérőjű, 25 méter magasságú kupola tetején a Szent Korona másolata vigyázott a hívekre.

A templom a II. világháborút csodálatos módon szinte sértetlenül átvészelte. A kiépülő sztálinista Rákosi-rendszer azonban nem tűrte meg a Regnum Marianumot. 1951-ben Rákosi elrendelte a templom bontását – ajándékul az ekkor 70 éves Sztálinnak. A templom lerombolása 1951. szeptember 23-án kezdődött. Az első felvonás arról szólt, hogy bontócsákánnyal felmásztak a tetőre és szétverték a Szentkoronát. Mivel az épület masszív szerkezetet nem tudták lebontani, végül a felrobbantás mellett döntöttek.

A hívek olyannyira ragaszkodtak templomukhoz, hogy azt élőlánccal vették körbe s a végsőkig mindent megtettek a megmentéséért. Azokat, akik a templomért felemelték szavukat, az ÁVH válogatott büntetésekben részesítette: a résztvevőkre gyakran több évtizedig tartó börtön várt. Cseppet sem kevésbé megalázó módon a templom lebontását részben egyházi szellemiségű diákokkal végeztették el.

A kommunista diktatúra cinikus politikája itt nem ért véget: 1969-ben a templom helyén építették fel a Tanácsköztársaságot dicsőítő emlékművet Kádár János javaslatára. A rendszerváltás előtt és után többször is felvetődött a templom visszaépítése.A templom helyén 2000-ben felállított keresztet azóta többször megrongálták… Reméljük, már nem kell sokat várnunk arra, hogy a méltó emlékhely megvalósulhasson!