Előzmények:

A pénzügyi oligarchiák és a szabadkőműves erők által kiprovokált 
I.Világháború hatalmas vérontásában 1918-nyarára kimerültek a központi hatalmak, békét kötnének. 1918 novemberében kiadott eckartsaui nyilatkozatával az eddigi utolsó magyar apostoli király IV. Károly viszavonult és lemondott az államügyek intézéséről, de a magyarok számára a kegyelemdöfést a hátországban végbement Károlyi szervezkedés, majd hatalomátvétel dönti el. November 1.-én Károlyi rendeletet ad ki, hogy a magyar csapatok tegyék le a fegyvert, de a vezérkar fõnöke a parancsot visszatartja és azt csak nov.2.-án este továbbítja. Közben a Padovai tárgyalásokat befejezik és nov.3.-án kihirdetik a Diaz féle fegyverszünetet, mely demarkációs vonalként Magyarország eredeti határait jelöli számunkra meg.
Károlyi küldöttsége azonban szükségtelenül Belgrádban nov.13.-án aláír egy hazánkat jelentősen megcsonkító másik békeszerződést Franchet d’Esperey tábornok előtt, melyet jellemez a küldöttség egyik tagjának Hatvani-Deutsch Lajos emlékiratában a tábornoktól elhangzott mondat: „ Hát ilyen mélyre süllyedtek ?”Itt megpecsételődött Magyarország sorsa. A szabadkőműves páholyok a Rotschild hatalommal és pénzzel a háttérben , mint egykor a Francia forradalomban sikeresen szétvernek egy virágzó országot, hazánkat.
Az I. Világháborún csak Rockefelleréknek 100 millió $ hasznuk volt.
1919. Versailles találkozó: A Rothschildek javasolják , hogy a béke érdekében (hiszen a háborúkat ők csinálják) hozzanak létre egy világkormányt és ezért megalakul a Népszövetség. Kevesen fogadják el , így hamarosan elhal.
Paul Warburg /FED elnöke, Wilson(szabadkőműves) pénzügyi tanácsadója, Kuhn és Loeb egyik igazgatója/, Max Warburg /német titkosszolgálat vezetője, császár pénzügyi tanácsadója/ Colonel Edward House /Wilson személyi tanácsadója/, John Foster Dulles és Allan Dulles /Kuhn és Loeb-tól/, Alfred Milner /angol szabadköműves, aki Lenint 21 millió rubelrel támogatta/. Lloyd George brit miniszterelnök tanácsadója Sir Philip Sasson, Mayer Amschel Rothschild leszármazottja, a brit titkos tanács tagja /ő bombáztatta le a II. VH idején a német városokat és munkás negyedeket(lsd Drezda), kivéve az ipari kerületeket/. Clemenceau francia miniszterelnök tanácsadója George Mandel született Jeroboam Rothschild. Magyarországot, mint zsidó célterületet halálra ítélik és odavetik a szabadkőművesek bosszújának. (Benes , Masaryk, Wilson)
Ezen a konferencián születik meg a döntés, hogy Izrael zsidó állam lesz és Palesztína az angolok kezében van ameddig az átadást el nem intézik, Ekkor Palesztínában kevesebb, mint 1 % zsidó lakott! A konferencia házigazdája és elnöke Edmund de Rothschild báró volt.!!!!

E kis emlékeztető kitérő után visszakanyarodva IV. Károly lemond az államügyek intézéséről és utána az ezt követő bő két évben két olyan államforma( a polgári demokratikusnak nevezett népköztársaság és a kommunista tanácsköztársaság, vagy "patkányforradalom") következett . E két tragikus ország rombolást most nem kívánom túlragozni, de a napokban a kommunizmus áldozatainak emléknapján sokan elmondhatták mennyi kárt okoztak a hazánknak. Ebből a fertőből, az ország gyilkosainak és kufáraik hadától mentesíti nemzetünket a 1919 június 15.-én szegeden felálló Nemzeti hadsereg, mely Budapestre november 16.-i bevonulása után napról napra megszilárdítja a hatalmát, majd 95 évvel ezelőtti napon (1920 március 1.-én)a nemzeti hadsereg fővezérét Nagybányai Horthy Miklós tengernagyot megválasztják Magyarország kormányzójává.

Vitézi Rend

Kormányzói kinevezését és jogkörét az 1920. évi I. törvény szabályozta, amely a királyság intézményét érintetlenül hagyta. Horthy kezdettől kormányzói jogkörének kiszélesítésére törekedett. Nemességet a törvény szerint nem adományozhatott, ezért más módon akart egy személyéhez hű, nemesi jellegű társadalmi bázist létrehozni.
1920 augusztusában jelent meg a 6650/1920 M. E. sz. rendelet, amely különleges jogi minősítésű ingatlanok, ún. vitézi telkek adományozását rendelte el a magyar állam védelmében kitűnt feddhetetlen férfiak részére, a haza el nem múló hálája jeléül. A rend jogi helyzetét megnyugtató módon csak 1931-ben rendezték: "Kétség merülvén fel aziránt, hogy az 1920. XXXVI. tc. 77. §-ával hatályban tartott 6650/1920. M.E. számú rendelettel alapított vitézi intézménynek lehetnek-e jogai és kötelezettségei, továbbá, hogy vagyonjogi ügyekben ki az intézmény képviselője", a miniszterelnök 1931. november 29-én kiadta a vitézi intézmény vagyonjogi személyiségéről szóló 6450/1931. M.E. számú rendeletét, amelyben visszamenőleg törvényesítette a Vitézi Rend vagyonjogi személyiséggel felruházott köztestületi mivoltát.
Vitézi Rend alapításáról tehát 1920-ban még nem született jogszabály, az Országos Vitézi Szék, mint a vitézek közösségének irányítására létrehozott szerv belső döntése volt, hogy a felavatott vitézek szervezetét kezdettől Vitézi Rendnek nevezték.
A Vitézi Rend a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott, főkapitánya fennállása alatt a kormányzó volt, de ő volt az Országos Vitézi Szék elnöke is.

A Vitézi Rend célja: utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzelmükkel kitűntek; érdemeik méltánylásával ápolni a hazai erényeket s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben.

Az Országos Vitézi Szék tagjai az államfőn mint főkapitányon kívül az érintett minisztériumok (honvédelmi, belügy-, földművelésügyi- és igazságügyi) egy-egy képviselője, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint a nyolc törzskapitány voltak. Az ország területét ugyanis nyolc törzsszékre osztották. Ezek alá tartoztak a vármegyei törzsszékek élükön a Vitézi Székkapitánnyal. A megyék területén lévő járásokba tartozó vitézi családok ügyeit pedig a Járási (kerületi) Vitézi Hadnagyok intézték. A területi visszacsatolások után újabb törzsszékeket szerveztek, 1944-ben összesen tíz szék működött.
Az Országos Vitézi Szék mellé rendelt hivatal, a Széktartóság végezte az adminisztrációt, élén a főszéktartóval.

A felvétel szabályai szerint vitéz lehetett minden magyar állampolgár, aki a magyar állam védelmében (a világháborúban) kitűnt, és a forradalmak idején is hűséges maradt a hazához. Ezen túlmenően erkölcsi feddhetetlenséget ( nem erkölcsi bizonyítványt, mint ma, ez több)is elvártak a jelentkezőktől.
Részletesen szabályozták azt is, hogy milyen kitüntetésekkel kellett rendelkezniük a kérvényezőknek, különválasztva a tiszteket és a legénységi állományúakat. A Vitézi Rend szervezetének leírását, a jogokat és kötelességeket mindenre kiterjedő alapossággal a Vitézi Rend Kis Kátéja tartalmazta. Ahhoz, hogy a Vitézi Rend a felvállalt politikai, nemzetvédelmi, ideológiai, gazdasági célkitűzéseknek meg tudjon felelni, el kellett érnie, hogy a társadalom elfogadja megkülönböztetett pozícióját, s valóban elitrétegként ismerje el. A Vitézi Rend tagjainak fokozott mértékben meg kellett felelniük a velük szemben támasztott követelményeknek. Az Országos Vitézi Szék tudatában volt, hogy "a Vitézi Rend magasztos hivatásának betöltéséhez, tekintélyéhez és társadalmi súlyának fenntartásához a rendi fegyelem nélkülözhetetlen", ezért 1929. május 31-én elfogadta a fegyelmi szabályzat tervezetét, amely 1929. július 4-én lépett hatályba. A rendi fegyelem megkívánta a vitéztől a vitézi telekkel és magával a vitézi címmel járó gazdasági és nemzetvédelmi kötelezettségek teljesítését, valamint politikai lojalitást a hatalommal szemben. A fegyelmi szabályzat a megtorlás három eszközét írta elő. A legenyhébb formája a hat hónaptól három évig terjedő időtartamra szóló dorgálás, melyet enyhébb kihágásokért szabtak ki. A következő fokozat a vitézi jogok gyakorlása alóli felfüggesztés volt, s ugyancsak hat hónaptól három évig terjedhetett. A fegyelmi eljárás mellőzésével felfüggeszthették azokat a vitézeket, akik ellen bűnvádi vagy tisztek esetében becsületügyi eljárást folytattak. A legsúlyosabb szankciót a rendből való törlés jelentette. Fegyelmi eljárás nélkül törölték azokat, akiket hazaárulásért, valamint aljas indokból vagy haszonlesésből elkövetett bűncselekményekért jogerősen elítéltek. Tisztek esetében a rendfokozat elvesztése is törlést vont maga után. Az Országos Vitézi Szék annak a vitéznek a törlését is kimondhatta, aki olyan körülményt titkolt el felvétele alkalmával, mely a felvétel akadályául szolgált volna. Tiszteket felfüggeszteni vagy törölni csak becsületügyi eljárás után lehetett.

A felvételért folyamodókat, ha megfeleltek a feltételeknek, ünnepélyes keretek között, eskütétel után vették fel a rendbe. A háborúban hősi halált haltak is kaphattak vitézi címet és telket, ha felvételüket valamelyik hozzátartozó kezdeményezte.
A kérelmezők voltak a jogszerzők, az elsőszülöttek viszont várományosként örökölhették a telket és a címet. Utóbbiakat már 12 éves koruktól apjuknak kellett felkészítenie a vitézséggel kapcsolatos tudnivalókra. Leventeoktatáson, lövészkiképzésen és lehetőleg a cserkészéletben is részt kellett venniük. A vitézi telekre vonatkozó öröklés rendjét egyébként 1944 májusában módosította utoljára az Országos Vitézi Szék. Az addigi gyakorlat szerint ha a jogszerzőnek csak leány leszármazottja volt, a várományosi jog s majd a vitézi telek a leány leendő vagy már meglévő férjére szállt. E rendelet azonban annyiban szigorította az öröklés rendjét, hogy a vitézi telket nem a leány férje, hanem a jogszerző leendő vagy már élő vér szerinti unokája örökölte. E változtatás jobban kidomborította a vitézi cím kvázi-nemesi jellegét.
"A vitézi várományosnak át kell hatva lenni attól a felemelő és magasztos érzéstől, hogy ő kizárólag nagynevű vitéz elődének a magyar haza védelmében tanúsított és bebizonyított tántoríthatatlan hazafias magatartása alapján jut ahhoz a magas és megtisztelő kitüntetéshez, hogy a Vitézi Rend tagjává lehet. Ezért minden erővel és igyekezettel azon kell lennie, hogy a kitüntető vitézi címre érdemessé válhasson és arra minden körülmények között érdemes is maradjon."
A Vitézi Rend már 12 éves koruktól kezdődően nyomon követte a vitézek gyer¬mekeinek fejlődését, ugyanis a vallás és közoktatási miniszter 5.122/1937. számú rendeletében megengedte a vitézi elöljáróknak, hogy a vitézi gyermekek előmenete¬léről a tanügyi hatóságoktól felvilágosítást kérjenek. Fontos feladata volt továbbá a vitézi hadnagynak az elhunyt vitézek várományosai képzéséről való gondoskodás. A vitézi őrmesterek látták el a várományosok elméleti és gyakorlati oktatásának feladatát, ami a Vitézi Rend Kis Kátéjának ismeretét, valamint a vitéztől elvárható hazafias, erkölcsös, fegyelmezett, tekintélytisztelő és kötelességteljesítő gondolkodásmód elsajátítását jelentette.

Az első 24 jelölt vitézzé avatásra 1921. május 22-én a királyi palotában került sor. Ezen az avatáson közönség még nem lehetett jelen.
Csengeri Imre volt tartalékos tiszthelyettes, vajai illetőségű napszámos kapta az 1. számú vitézzé avatási oklevelet. 
Az első nyilvános avatásra 1921. augusztus 21-én a Várkertben került sor. A látványos külsőségekkel megrendezett eseményen a vitézzé ütést Horthy végezte díszkardjával a lovaggá ütés szabályi szerint, a következő szavak kíséretével: „A Hadúr nevében vitézzé ütlek.” 1926-tól II. Rákóczi Ferenc díszkardját használta az eseményen. A későbbi avatásokat a Margitszigeti MAC (Margitszigeti Atlétikai Club) pályán tartották 1929-ig.
Ezt követően már nem évente, hanem hosszabb időközönként avattak vitézeket a Várkertben és a Margitszigeten. Különösen ünnepélyes alkalom volt 1938-ban a Szent István év keretében a székesfehérvári bazilikában megtartott avatás.

A felavatott telkes vitézek kötelezően a „vitéz” jelzőt viselték nevük előtt, amelyet, ha idegen hangzású volt, magyarosítani kellett. Megszólításuk társadalmi és katonai rangjuktól függetlenül nemzetes úr, feleségüké nemzetes asszony volt.
A vitézek díszoklevelet kaptak, amelyek dísztelen hiteles másolata az Országos Vitézi Szék irattárába került, egy példányukat pedig 1920 és 1927 között hivatalból megküldték az Országos Levéltárnak is. Ennek köszönhető, hogy (bár nem hiánytalanul), ezek az iratok ma is megvannak, nem pusztultak el az ostromkor a királyi várban elhelyezett irattár legnagyobb részével együtt.
A bemutatott díszoklevél még néhány hasonlóval együtt visszakerült a tulajdonosoktól a Rendhez telekről való lemondás, méltatlanná válás és egyéb okok miatt.

A vitézek vitézi jelvényt is kaptak (az 1-es számút maga Horthy Miklós), házukat pedig a külön erre a célra készített vitézi címerrel kellett díszíteni. A címer elbírálását végző bizottságban rész vett Csánki Dezső, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója is.
A jelvényt Szilasi József iparművész tervezte. A vitézek a Rendhez tartozásukat vitézi igazolvánnyal igazolták.

Az avatás mellett nagy ünnepi esemény volt a Vigadóban évente, farsangkor megtartott vitézi bál.

Az ország több városában ingatlanokat bocsátottak Vitézi Székházak működtetése céljára, hogy összejöveteleiket megtarthassák, és így a Vitézi Rend társadalmi és kulturális célkitűzéseit megvalósíthassák. Ezt szolgálta a Zrínyi Csoport létrehozása, amely a magyar katonaeszmény intézményes szolgálatát végezte tudományos, irodalmi és művészeti téren, és célja érdekében lapok, könyvek és szellemi termékek kiadását, előadások rendezését vette tervbe. A Zrínyi Csoport végeredményben egy, a korábbinál igényesebb formában közvetítette a társadalom felé a hivatalos politika által felvállalt revizionista ideológiát.A vitézek tájékoztatására 1922-től kiadták a Vitézek és Gazdák Lapját, melynek 1935-től Vitézek Lapja lett a címe.

A vitézek kötelezettségei között első helyen állt, hogy a haza védelmében katonai szolgálattal tartoztak külső és belső ellenség megjelenése esetén. Az erre való felkészülés érdekében időnként katonai gyakorlaton vettek részt. Elemi csapások, egyéb katasztrófák esetén is mozgósíthatók voltak. Vitézi elöljáróiknak engedelmességgel tartoztak, és kötelesek voltak az összejöveteleken, megbeszéléseken megjelenni. Figyelemmel kellett kísérniük a nemzetellenes szervezkedéseket és erről jelentést tettek elöljáróiknak. Csak olyan más szervezetbe, egyesületbe léphettek be, amelyek céljai nem álltak ellentétben vitézi esküjükkel. 
A nagykorúság elérése után a telkes vitézeknek családot kellett alapítaniuk, a nősüléshez az Országos Vitézi Szék adott engedélyt. A rendi tagsággal kedvezmények is jártak, mint például árengedményes fogkezelés és gyógyszervásárlás, utazási, szállítási kedvezmény, díjtalan jogi tanácsadás. A nem megfelelő életmódot élőket, vagy bűncselekményeket elkövetőket törölték a rendből.

A Vitézi Rendbe való felvétel után a vitézek jogosultakká váltak a telekre. A telekkel való ellátás azonban olyan ütemben történt, ahogy a Vitézi Szék eladományozható földterületek birtokába jutott.
Az adományozók Horthy felhívására földbirtokaikból bizonyos mennyiségű területet ajánlottak fel. A bemutatott telek felajánlási oklevélen Dréher Jenő, a Kőbányai Sörgyár tulajdonosa és igazgatója, földbirtokos, ajánlotta fel birtokának egy részét. Több alkalommal összesen mintegy 100 kataszteri holdnyi területet adott át földbirtokából.
A vitézi telkek megműveléséhez bizonyos felszerelési tárgyak és eszközök, valamint állatállomány jártak. Ezekből nem mindenki részesült egyformán. Úgynevezett felszerelési leltárakon rögzítették a vitézeknek átadott eszközöket, melyekre rávezették az esetleg saját tulajdonban lévőket is. Kötelező volt a felszerelés karbantartása, megóvása, a föld szükség szerinti művelése.
A kiosztott földterület egy része (9546 kh) a trianoni határokon belülre esett, nagyobb része (19 323 kat.hold) viszont a visszacsatolások során a magyar állam tulajdonába került területekről származott (Erdély: 218 kh, Felvidék: 5660 kh, Délvidék: 13 445 kh). A 28 869 kh 101 község területén feküdt. 1943 februárjáig e területből 38 tiszti és 1212 legénységi vitézt részesítettek telekadományban, azaz 1250 vitézi telket alakítottak ki, 4000 kh-at pedig ekkor még nem osztottak ki.
A vitézi kötelezettség teljesítésével a 17-60 év közötti vitézek tartoztak. Méltánylást igénylő esetekben azonban felmentést lehetett kapni ezek alól.

Az esetleg hiányzó szakértelem pótlására, a modern gazdálkodási ismeretek oktatására a vitézek, ill. elsősorban fiatal várományosaik számára alapította meg Pálóczi Horváth István (1857–1935) és felesége a Vitézek Gazdaképző Iskoláját Örkényben, 1926-ban. (Az iskola ma is működik Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium néven.)
Horthy az iskola felavatásán beszédében többek között a következőket mondta: „Midőn a Vitézi Rendet életre hívtam, az volt a célom, hogy a vitézeket ne csak nemzetvédelmi vonzásban, hanem gazdasági téren is példaképpen állítsam a nép elé, mint annak természetes vezetőit.”
További képzési lehetőséget jelentett egy két éves fonó-szövő tanüzem alapítása, amelyben a vitézek gyermekei ingyenesen tanulhattak, és textilipari szakmunkás végzettséget szerezhettek.

A vitézek telekkel való ellátása azonban a felajánlások elégtelen száma miatt akadozni kezdett, létszámukhoz képest a telekfelajánlások elmaradtak. Emiatt 1929 és 1934 között a vitézzé avatások is szüneteltek. A területi visszacsatolások után az igénylők száma tovább nőtt.
A területgyarapodás mellett a második világháborúba való belépés is új helyzetet teremtett, ugyanis a harcok során a katonáknak módjukban állt, hogy hősiességükkel kitüntessék magukat. Az Országos Vitézi Szék 1942 februárjában rendelettel reagált az új szituációra: "Az Országos Vitézi Szék ezúton hozza összes szervei tudomására, hogy azok az egyének is, akik az ország részeinek felszabadításáért folyó harcokban, vagy a mostani világháborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartással és személyes bátorsággal végrehajtott fegyvertényért tábornoki rendfokozatban Magyar Érdemrend Középkeresztjét a hadiszalagon kardokkal, törzstiszti rendfokozatban a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjét hadidíszítménnyel és kardokkal, főtiszti (századosig bezárólag) rendfokozatban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon a kardokkal, legénységi állományú egyének a Magyar Arany, vagy a Magyar Nagyezüst Vitézségi Érmet érdemelték ki, vitézi telek elnyerése iránti kérvényüket szintén benyújthatják."
A vitézi cím ekkor - ellentétben az első világhábo¬rúval - közvetlen motiváló erővel bírt. Az 1943. februári adatok szerint addig 31 tiszti és 156 legénységi új világháborús vitézt avattak fel, de ez a szám 1944. október 14-ig, amíg az avatások folytak, valószínűleg a többszörösére nőtt, bár erről nem áll rendelkezésünkre adat. tájékoztatást. 
Egy 1943-as adat szerint ekkor 4342 tiszti és 11.189 legénységi vitéz, valamint 8000 várományos alkotta a Vitézi Rend tagságát. Vitézzé avatás még 1944 őszén is történt.

A Vitézi Rend tagjainak politikai szerepvállalását a Rend eszméje és céljai határozták meg. A kormányzó által létrehozott szervezet természetszerűleg a mindenkori kormányzat által képviselt, s a kormányzó által jóváhagyott politikai célok megvalósítása érdekében fejtette ki tevékenységét, s azonosult annak politikai értékrendjével. A Vitézi Rend Kis Kátéja kimondja: "A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekintélyüknél fogva példaként kell állítani a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit. A Vitézi Rend tagjai, családtagjaik leszármazóival, egy erős, hatalmas, fajmagyar, keresztény erkölcsű, békében bölcs és dolgos, háborúban erős és a hazához mindenkor és minden körülmények között hű, nemzetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képeznek."
A 30-as évek Német politikai beáramlása új helyzetet teremtett a nemzeti szocializmus terjedésével. A Vitézi Szék nem tartotta lehetségesnek azt, hogy a Vitézi Rend tagjai a Az Országos kormányzó nevével fémjelzett politikával ellentétes utat kövessenek, már csak azért sem, hiszen a Vitézi Rendet is Horthy mint főkapitány képviselte: "Ne akarjon senki nagyobb magyar lenni a legnagyobb magyarnál, s a maga köré gyűjtött munkatársainál."
A Vitézi Renden belüli szélsőséges elemek jelenlétének bizonyítéka azonban az, hogy az Országos Vitézi Szék 1941-ben több rendeletet is kiadott a vitézi eskü védelmében: "Esküt vagy fogadalmat a vitéz a Renden kívül semmiféle szervezetben nem tehet."-mondja ki a rend szabályzata.(kivéve: egyház, közigazgatás, csendőrség, honvédség) Nem volt könnyű a háborús helyzetben lavírozni, így egyrészt igyekezett megfelelni a németek által támasztott követelményeknek, másrészt viszont bízott a magyar politika szuvere¬nitásának megőrizhetőségében. Az egyre erősödő nyomás ellenére a Vitézi Rend Kis Kátéja vonatkozó pontja értelmében kiadta rendeletét: "A politikai jogok gyakorlása a vitézt sohasem vezetheti szélső¬ségekhez, hanem mindenkor vitézi esküjéhez híven a vitézek főkapitánya őfőméltósága iránt rendíthetetlen hűségben teljesítsék nemzet- és fajvédelmi kötelességeiket."
1944 tavaszán-nyarán az Országos Vitézi Székben is jelentős személyi változások történtek, jelezve a kiélezett politikai helyzetet. A kormányzó, mivel államfői teendői miatt tartósan akadályozva volt abban, hogy a Vitézi Rend vezetését elláthassa, 1944. április 21-én kelt magas elhatározásával vitéz Igmándy-Hegyessy Géza ny. altábor¬nagyot nevezte ki a vitézek főkapitányának új helyettesévé. Az addigi helyettest, vitéz Hellebronth Antal ny. vezérezredest pedig "tiszteletbeli törzskapitánnyá" nevezte ki. Az 1. számú vitézi törzsszék élére vitéz Bánó Kálmán helyett vitéz Pongrácz Pál vezérőrnagy került, s ő lett az ügyvezető törzskapitány is.[155] (Pongrácz Pál ugyancsak nem volt szélsőségesnek nevezhető, hiszen 1945-ben az új politikai rendszer őt bízta meg a Vitézi Rend felszámolásával.)
A kiugrási kísérlet bukása a Vitézi Rend számára új szituációt teremtett. Egyrészt maga a főkapitányi pozíció kérdőjeleződött meg a kormányzó lemondásával, másrészt a Szálasi-kormány rövidesen a hatalomra jutása után felmentette az Országos Vitézi Szék munkájában meghatározó szerepet játszó, többségükben horthysta törzskapitányokat, s október 17-én Szőllősy miniszterelnök vitéz Csukonyi Ferenc ezredest bízta meg az Országos Vitézi Szék ideiglenes vezetésével. Október 15-e után tehát megszűntek az alapszabályszerű működés feltételei.
A Szálasi-rezsim szóbelileg vitéz Magyarossy Sándor 1944. október 1-jén nyugalmazott altábornagyot, de 1944. november 1-jével vezérezredessé előléptetett volt törzskapitányt bízta meg a Vitézi Renddel kapcsolatos ügyek intézésével. Ő mentette fel az Országos Vitézi Szék vezetése alól Csukonyi Ferencet november végén, s bízta meg a vezetéssel vitéz Benkő Béla vezérőrnagyot, volt vitézi törzskapitányt. 1944. november 8-án még Csukonyi vezetésével az Országos Vitézi Szék a Sopron megyei Barbacsra települt, innét 1945. május 25-én Benkő Béla vezetésével az Országos Vitézi Szék Ausztriába menekült, ami lényegében a Vitézi Rend magyarországi tevékenységének hosszú időre a végét jelentette.
A megszálló hatalom hazai cselédjei a Vitézi Rendet felszámolták. A Vitézi Rend felszámolásának fontos momentuma volt a rangok és címek megszüntetéséről szóló 1947. IV. tc. 3. §-a, amely megtiltotta a vitézi cím használatát. A kormány megszüntette a vitézi telek különleges jogi minőségét, s egyben elrendelte annak telekkönyvi törlését is. A 12.770/1948. Korm. számú rendelet kimondta továbbá a vitézi intézmény vagyo¬nának az államra való átszállását, amely vagyon számbavételével a Pénzügyminiszté¬riumot bízta meg. A terhek megtartásával és az adók behajtásával azonban a gazdákat teljesen lehetetlen helyzetbe hozták. 1948. december 10-én tehát megszűnt a Vitézi Rend törvényes alapja.
A Vitézi Rendet, melynek megalakulása szinte egybeesett a Horthy-korszak kezdetével, a Horthy korszak bukása lényegében a szervezet működésének végét is jelentette hosszú időre.

A vitézek tízparancsolata

1. A nemzeti gondolatot valljuk (nacionalizmus). Szembehelyezkedünk tehát minden olyan törekvéssel, amely nemzetközi kötelékekben igyekszik felolvasztani a nemzeti egységet.

2. A társadalom szerves felépítését állítjuk (organizmus). Tagadjuk tehát, hogy társadalmi intézményeink mechanisztikus összetételüek. Ezek az intézmények tehát máról-holnapra nem darabolhatók fel és nem változtathatók meg: ellenkezőleg a szerves, fokozatos fejlődés útján kell haladniok.

3. Csak a fokozatos fejlődést helyeseljük (konzervativizmus), történeti értékeink lehető megőrzésével. Az átmenet nélküli, hirtelen és gyökeres (radikális) társadalmi újításokkal szembe¬helyezkedünk.

4. A fokozatos fejlődés módja alkotmányos legyen (konstitucionalizmus). Az ezeréves Ma¬gyarország és minden társadalmi intézménynek alkotmányát tiszteletben tartjuk.

5. Az önzőérdek helyett a bajtársi önfeláldozás (szolidarizmus) elveit hangsúlyozzuk. Vala¬mennyien mindegyikünkért és mindegyikünk valamennyiünkért.

6. A családban látjuk nemzeti életünk legerősebb pillérét és a várományosokon át későbbi nemzedékekre is megkívánjuk szilárdítani a család erejét (dinasztizmus).

7. A magyar nép felemelkedéséért és emelkedéséért harcolunk (hungarizmus). Elvetünk min¬dent, ami a magyarság életerejét csökkenti.

8. A keresztény és keresztyén eszme alapján állunk (chrisztianizmus). Más vallások felfogásait és az ú.n. szabadgondolkozást mellőzzük.

9. A katonai erényeket tiszteletben tartjuk (militarizmus). Egyaránt tesszük ezt a múltra, a jelenre és a jövőre nézve is.

10. Minden erőnkkel Magyarország feltámadásért harcolunk (revizionizmus). Üldözzük tehát a Trianonba való kishitű megnyugvás álláspontját.

(Vitézek Albuma. Budapest, 1939.)

v.Mireisz Tibor hdgy.Bp.-i széktartó

Forrás: Tátrai Szilárd könyve, Szlovikné Berényi Márta írása, A Vitézi Rend kiskátéja,