Felfigyeltem arra, hogy a pálosságnak a kora középkori, és az őstörténeti arculata ismerethiányos, kidolgozatlan. Több, jó szakdolgozat és Septem Artes Liberales szintű disszertáció segített ismereteim bővítésében (Gyimes István, Detrich Attila, Krizsai Mónika, Schmidt Irén stb.), s Rostás László ismerete a pálos jelképekről elmélyítette bennem azt az eredendő felfogást, hogy a pálosság elsősorban lelki ügy, s egyértelműen férfiakra vonatkozik. Nem képzelhető el a pálos női rend.

A pálma a címer vezető jelképe. Eleve a ’pál’ gyökkel indul a szó, s második tagja a ’ma’ gyök női minőséget fejez ki. Mamus, Imamu, ma, mint a mag alap gyöke a nőiséggel és a magyarsággal kapcsolatos. Nehezebb volt a ’pál’ gyök jelentésének kikutatása. Nem erőltettem, mert tudtam, hogy keresni kell, és megtalálom a választ. Úgy is lett, mert a Tatárlaki korong olvasatában szerepelt az a megnevezés, amely az ősi pálosság forrásához vezetett.

A pateszi, pabil, palil (L 295) a franciák helyes fordításában ”vicaire de dieu” vagyis isten helyettese. A háromféle kiejtés olyan jelenség a régi turáni népnél, amely ma a mi eb-kutya szinonimánkban él tovább, vagyis a sokfelé élő turánok egy-egy fogalomra rokon gyökökből dolgoztak ki nyelvi eredményeket. Mind a pateszi, mind a pabil vagy palil szavak egyértelműen jelentik az ”isten helyettese” fogalmat.

Mind a három jelző egyaránt a ”Nyilas hun” jelzője. Ha a közismertebb pateszi helyett a palil formát használjuk, akkor ez a Tatárlaki korong főszereplőjének a Nyilas hunnak, karácsony királyának, az Orionnak aktuális jelzője. A palil pálja az egyik leggyakoribb magyar gyök, kereszt és vezetéknevek egyaránt pálosodnak. Thébai Szent Pál véletlenül vagy talán ”isten, helyetteseként” viselte a pálosságot. A palil ’il’-je a nőieten az Il, Ilona gyöke. Így már kiolvashatjuk, hogy a palil szó azt jelenti, IL istenanya PÁLJA. Az Ilonaság, Annaság, Babbaság a Boldogasszony neve, amely helyenként és idővel változott, de mindig az istenanyát, a Boldogasszonyt jelentette.

A fantasztikus az, hogy éppen az Orion csillagképet jelölték palil jelzővel, vagyis az istenanya pálja fogalommal. Az Orion nem más, mint a mi Nimrudunk, az ősapánk, a Nyilas csillagképek mondai megszemélyesítője. Ha ő palil, vagyis a Boldogasszony Pálja volt, akkor ez a foglalkozás nem kizárólagosan csak neki szólt, lehettek többen is, akik életüket emlékének tiszteletére szentelték.
A régiségben számtalan pecséthenger tanúskodik a Boldogasszony előtt tisztelgő férfiak soráról. Általában hárman vannak, s minden esetben ajándékot hoznak az istenanyának. Személyesen is ismerjük őket. A történelemben Jézus születését jelentette nekik a csillag és eljöttek az újszülött és ÉDESANYJA meglátogatására. Mezopotámiában Kr.e. 250 - Kr. után 270-ig működött egy kis turáni királyság, koronás királya, mint ebben a korban a Közel-Keleten általában az indiai műveltségű Arsák királyi családból származott. Az Arsák név a Gáspár poligrammja. Menyhért mennyei küldetésükről beszél nevében is, hiszen Jézus a Mennyországért, a jóságért, a megtisztulásért született. Édesanyja pedig az égi istenanya lánya, s így Menyhért a mennyei értelem megszemélyesítője. Boldizsár a Boldogság, a Boldogasszony ázsárja, a boldogságjogon földön élő magyarok emblématikus alakja. Így, december 24-én együtt van az égi-földi szent család. Orion-Nimrud az ősapa az ég közepén, leszármazottjai az égi gyermekkel a földi istállóban, jólelkű baromállatok között. Nimrud, a palil, tovább adta a Boldogasszony körüli szentségek rituális rendjének gyakorlását a későbbi turáni királyokra, a Krisztus születésekor élő királyi palilokra.

A nimrudi-orioni örökség egyik várományosa Szent István volt, aki égi küldetését teljesítve a Boldogasszonynak ajánlotta fel Magyarországot, a Magyar Szent Koronát és az uralmat.

Ha végigkísérjük az Árpád-házi királyok, az Anjouk és a Hunyadiak meg a későbbi nagy magyarok, mint Rákóczi Ferenc, Széchenyi István sorsát, mindegyiküknél megtaláljuk a Boldogasszony iránti mélységes tiszteletet.

Ezeket a királyokat a magyarság szentként tartotta számon, akkor is, ha nem lettek hivatalosan szentté avatva. A Három Királyok stílusában, egymás után felsorakozva ábrázolják őket hármasban vagy négyesben, s ugyanolyan glória övezi Könyves Kálmán vagy II. András fejét, mint a szentekét, például az almakereki vagy a bisztricai templomban. Úgy látjuk tehát, hogy az Orion-nimrudi hivatás hagyományozódott. A mindenkori magyar királyok a mindenkori palilok familiárisan meghagyott feladata volt a Boldogasszonynak, mint Magyarország koronás királynőjenek szolgálata, tisztelete. Ha a mezopotámiai hangzású palil szót magyarosabban mondjuk ki, akkor elmondhatjuk, hogy királyaink, nagy magyarjaink voltak a pálos eszmeiség átélői ezredeken át.
Nagy királyaink példáján a szerzetes pálosok is a Boldogasszony tiszteletét végezték a történelmi századokban. Úgy látom, hogy erre a feladatra telepítették és támogatták őket Árpád-házi pálos szellemiségű királyaink. Ahol kolostort emeltek, a falu templomát a Boldogasszonynak szentelték. Így volt ez Diósgyőrben is. A szobrokon, magasan fenn, csillagos környezetben áll a Boldogasszony, alatta a három magyar királyok. A diósgyőri szobron Szent István, Szent László és Szent Özséb. A mi népünk nem várja a hierarchia engedélyét. Szentként tiszteli, aki szent volt életében. A királyok egyben mágusok is voltak. Mágus a mag ős, s ezen a szinten, vagyis ősi jogon ápolja a magyar nép égi királynőjének tiszteletét, a Boldogasszony kultuszt.

Ahol a magyarság, ott a Boldogasszony. Így érthető csak meg Pázmány Péter üzenete, aki a népünk sorsát összefűzte a pálos rend sorsával. Egyszerűbben kifejezve amíg a Boldogasszonyt élő églakóként szereti a nemzetünk, addig a Boldogasszony élteti nemzetét. Az ima kinyitja az ég kapuját, s a nyíláson jön áldás az imádkozóra. Ez a rítus ilyen egyszerű.

A pálos szellemiség egyik hagyománya az alamizsnáskodás. Krizsai Mónika dolgozatában érintette Mátyás király elfogulatlan szeretetét Alamizsnás Szent János iránt, aki a Krisztus utáni századokban élt és mindenét felosztotta a rászorulók között. A koldusokat uraimnak szólította és nem lekezelő, hanem baráti gesztussal adta át értékeit. Alamizsnás Szent János ereklyéi számára kápolnát épített, s a kis, használati könyvtára mellett naponta ott imádkozott. Az ereklyék felett eskette meg a főurakat a fontos nemzeti feladatokra, például a trónutódlás kérdésére. Az esküvés a Boldogasszonyra történt. Mátyás király korában még mindenki tudta, hogy az adakozás pálos szellemiséget tükröző gesztus, mivel - gondoljuk végig - a képeken, ahol a pálos mágusok szerepelnek, mindig adomány van a kezükben. A pálos szellemiség a királyok ékessége volt. A szerzetes pálosok mellett ma is szükség lenne olyan mélyen hitéletet élő férfiakra, akik magatartásukkal és emelkedett lelkükkel képesek az ősi pálosság megélésére. Családjuk nőtagjaiban a Boldogasszony lányait látják, ezért, a szeretet magasan ívelő gesztusait már itt kezdik gyakorolni. A Boldogasszony kegyhelyeit gondozzák, zarándokolnak, adakoznak, akinek kevés van, az keveset. Ezek a férfiak időnként remeteéletet kell, hogy éljenek, Jézus is kiment 40 napra a pusztába. Széchenyi István is elment minden évben a karthauzi barátokhoz hallgatni, imádkozni, vezekelni.

A régiségben a szerzetesek imádkoztak mindenki helyett az üdvösségért, ez volt a dolguk. A pálosok szolgálták a Boldogasszonyt, mert ez volt ősidőktől fogva a feladatuk. A királyok a pálos szellemiséget átélve, mint palil szent kötelességeket teljesítettek. Ma nekünk kell a szerzetesek helyett imádkozni és gondozni a Boldogasszony és a Mária kegyhelyeket, és az Isten felé nyitott magyar férfiaknak összefogva királyi feladatokat teljesíteni. Elsőként a Boldogasszony hitet ápolni, és a magyarság regnáló királynője körül udvarnagyi feladatokat ellátni.

A pálos szellemiségű férfiak mellett mi a nők dolga, ez nagyon egyszerűen összefoglalható. Ide varázsolni a földi Magyarországra a boldogasszonyi minőséget, a szépséget, a női bájt, a tisztaságot, a jellemszilárdságot, a boldogasszonyi tartalmakat.

Kaptam egy szép imádságot Szent Özséb szentté avatásának alkalmára. Nagyon szeretem, s köszönöm Patrubány Miklósnak, hogy kiosztotta, s én is kaptam belőle. A kipontozott helyekre mindig a Boldogasszonyhoz imádkozom, mivel Ő a Magosságos, aki miatt a pálos rend és Boldog Özséb is létezik, hozzátartozik az imádsághoz.

A pálosság tehát a nemzetünk erkölcsi tartományainak őre, s akinek ez fontos, s hiszi, hogy a Boldogasszony égi királyságával lehet nagy és boldog a nemzet, az ma is gyakorolja a pálos regulát, úgy, ahogy lehetőségei engedik, de következetesen. Isten áldásával a Boldogasszony köpenye alatt erősítsük meg nemzeti karakterünket. Jézus Urunk adj erőt botladozó testvéreidnek.